Türelem

Kedves Balázs!

Sajnos anyukád ilyen, lelkes ikrek mindenbe belevág, aztán hamar lelohad a lelkesedés.
De holnaptól új időszámítás kezdődik, hiszen holnap leteszem a lantot, még utoljára bemegyek a munkahelyemre a születésed előtt és összepakolok, elbúcsúzom, két-három évre vagy ki tudja:)
Tudod anya szeret dolgozni és mivel te olyan jó kisfiú voltál eddig, simán tudott is dolgozni. Érzed, hogy rólad van szó sajtkukac nagyon mocorogsz :)
De akkor ugye amit terveztem..... mi is történt ma?
Hát korán keltünk, mert apa hajnali kettőkor elindult Londonba, mert ezt a hetet ott kell töltenie, de hát megbeszéltétek vele, hogy amíg haza nem jön addig te is bent maradsz anya pocakjában. Apa korai kelése után se te se én nem voltunk nagyon nyugodtak, ezért hánykolódtunk apa-anya helyéről ide-oda az ágyban, aztán csak fél 5 felé sikerült elaludnunk. Neked is hiányzik tudom, de megpróbálok helyette most én mesélni majd este.
Reggel a nagypapa telefonja ébresztett bennünket és akkor jutott eszembe, hogy ma azért is vagyok szabadságon, hogy finomakat süssek a kollégáimnak. De közben már egész hétvégén azt terveztem, hogy leengedem a hűtőt. Hát tudom 36 hetes kismamaként nem ez a legfontosabb, de úgy éreztem, hogy inkább megcsinálom még a hét elején. Így elkezdtük kipakolni, kitakarítani, leengedni a hűtőt, közben meg bevásároltunk a sütikhez. Persze hiába a lista, anya szeret vásárolni, nézelődni.
Hazajöttünk majd befejeztük a hűtő kitakarítását, a hűtő helyének kitakarítását és hipp-hopp már 11 óra volt. Ma mentünk utoljára a központi védőnénit Katát megnézni, jobban mondva ő nézett meg bennünket és egy kedves doktor bácsi. Augusztus 15-e óta kétségek között vagyunk, mert a kisfiunk - igen te- annyira szeret ficánkolni, hogy hiába volt már egyszer a jó helyre befordulva visszafordult. Azóta igyekeztünk sokat beszélni erről veled és a doktor bácsi azt az örömhírt közölte, hogy igen a fejecskéd jó irányban van. Anya majdnem sírt bent a rendelőben, de aztán kint nagyon sírt. Szóval nagyon nagyon ügyes kisfiú vagy, most már nem kell többször bukfencezned! A doktor bácsi szerint veled is minden rendben van és lassan már kibújhatsz ebbe a világba. Mi már nagyon várunk!!!
Aztán anyával hazajöttél, hazabringáztunk kicsit megnéztük a várost és elkezdtünk sütni. A két édes sütit gyorsan összekevertük, de utána jelezted, hogy anya pihi. Közben anyát sok türelemre tanítottad csak pár tojás esett mellé, csak pár edényt vertem le, de mindvégig nyugodt maradtam, mert hiába akadtam volna ki. ez anyának nagyon nehéz ám.... Kicsit interneteztem, lefeküdtem, beszélgettem veled. Aztán a még meg nem vásárolt cuccokért elmentünk egy másik boltba. az már nagyon gyors volt, mindent kaptunk.
És azóta dagasztunk, kelesztünk, kavarunk, sütünk. Hát ha a sütő nagyobb lenne és gyorsabban sütne már régen készen lennénk, de így picit lassabban halad. Anya a legextrább specialitását is süti kolbis kiflit, remélem majd neked is ízleni fog. Amióta megtudtam, hoyg jössz még nem sütöttem ilyet, pedig nagy kedvenc.
Jó lenne ha apával is tudnánk még ma kicsit beszélni, de ő biztosan nagyon dolgozik, vagy ismerkedik a várossal. Talán egyszer mi is megyünk vele..
Na nézzük meg a sütőt!
Holnap meg jön az unokatesód és itt alszik velünk!
Én már nagyon várom....
még beszélünk :)