2013. szeptember 7., szombat

Egyszercsak csütörtök

Kedves Balázs!

Ahogy szerdán megígértem mozgalmas nap lett a csütörtöki is, bár sajnos néhány program kimaradt :(
A délelőttünket eléggé orvosi körben sikerült eltöltenünk. Anya reggel 7-re húzta fel az órát, hogy minél gyorsabban intézzük a dolgokat és a 10 órakor kezdődő kismamajógára odaérjünk. Persze ez csak álom maradt. Gyorsan összekaptuk magunkat, elmentünk a háziorvos nénihez, akitől az első táppénzes papírt megkaptam. Fura, tudod anyukád szerencsére nem sokat volt eddig beteg, nyolc éve dolgozik és eddig kétszer volt táppénzen. Hogy ez mit jelent? Hát majd ha nagy leszel megtudod! Aztán kitekertünk a kettes kórházba, itt veszik le a kismamiknak a vérét. Na ne ijedj meg nem az egészet szívják le, hanem most csak két kicsi kémcsőnyit vettek le. Itt anya összefutott két ismerősével is, akikkel jót beszélgetett. Szerintem te is szeretsz majd beszélni :) Utána muszáj volt valamit ennünk, mert jelezted, hogy anya baj lesz. Ezért megreggeliztünk és megkávéztunk a Lipóti pékségben. Határozottan mentünk be, hogy mindketten fitness croiassant kívánunk, aztán bent kicsit elbizonytalanodtunk a meggyes pite, majd a füstölt sajtos croiassant irányába. Hogy mit ettünk? Természetesen almás pitét. Ne kérdezd! Amióta itt vagy a pocakomban hiába kívánok valamit ha bemegyek egy helyre, szétnézek és rájövök, hogy nem is azt kell ennem. Persze fincsiket választasz nekem!!!
Azután eltekertünk Emőke nénihez, ő lesz a doktornéni, aki segít a születésedkor. Megvizsgálta anyát, azt mondta, hogy minden rendben van, még bringázhatunk is! Anya vérszemet kapott. Tudod ilyenkor azt mondják, hogy a néniknek fészekrakó ösztönük van. Ez azt jelenti, hogy szépítgetik a lakást. Mivel mi apával egy éve újítottuk fel a lakást- amikor még nem tudtuk, hogy ilyen hamar jössz - ezért szerencsére minden szép - remélem neked is tetszeni fog-, de anyukád szeret vásárolni ugye és hát a felújhítás óta keresett szőnyeget. És csütörtök reggel a Diego újságján megpillantotta az igazit! Egy igazi ikrek mindent azonnal szeretne, ezért az orvosok után eltekertünk a Diegoba...vagyis oda ahol régen volt, sajnos anya nem tudta, hogy elköltöztek, de utána kis segítséggel meglett az új hely is. Ott egy nagyon kedves fiú segített nekünk, tudtam, hogy megtaláltam az igazit! Mármint a szőnyeg formájában. Persze biciklivel 36 hetes kismamaként gondoltam nem tudom hazavinni, de a fiú olyan készséges volt, hogy szépen felszerelte Blanche-ra a szőnyeget és már "gurultunk" is haza. Természetesen felülni nem tudtunk, mert a szőnyeg túl vastag volt ahhoz, hogy tekerni tudtam volna a pedált, így maradt a háromnegyed órás gyaloglás. De anyád ilyen!
Hazavittük, felvettünk egy avon csomagot a postán, azután pedig jól megebédeltünk megint apa kedvenc helyén. A kismamajógára a sok orvos miatt nem értünk oda, így is délután háromkor estünk végleg haza, amikor is jelezted, hogy csicsis.
Egy óránk volt pihenni, mert fél ötre menni kellett a babaelsősegély tanfolyamra. Anya az utolsó pillanatban ért oda. Hogy mit csináltunk itt? Andi néni sok hasznos infót mondott el nekünk, hogy mit kell csinálni különböző veszélyhelyzetek esetén. De ilyen úgysem fog történni velünk, de azért nem árt tudni!!! Két órát ültünk itt végig és aztán kicsit fáradtan hazaestünk és sikerült este tíz körül apával is beszélnünk, aminek anya nagyon örült, mert előző este ez nem nagyon jött össze. Hosszú napunk volt.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése